udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Dobay István
1995. október 26.
Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./2003. július 5.
A Kriterion Könyvkiadó nyolcvan év elmúltával jelentette meg a Tizenegyek című antológiát, az eredeti kötet hasonmásában, illetve külön kötetben foglalkozott annak jelentőségével, Egy antológia elő- és utóélete (1923-2003) címmel. A kettős kiadvány szerkesztője Cseke Péter, akinek Paradigmaváltó erdélyi törekvések című tanulmánykötetét (amelyet szintén a Kriterion adott ki, Gordiusz sorozatában) a Tizenegyekkel egy időben mutatták be júl. 3-án Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A csoport rövid életűnek bizonyult ugyan, ám tagjai annál jelentősebbek. A legismertebb nevek: Tamási Áron, Kacsó Sándor, Maksay Albert, Balázs Ferenc, Jancsó Béla, Kemény János. De nem szabad megfeledkezni a többiekről sem: Dobay István, Finta Zoltán, Jakab Géza, Mihály László és Szentiványi Sándor nevével teljes a lista. A méltató külön kiemelte: Cseke Péternek ez a harmadik ilyen jellegű munkája, hiszen korábban már földolgozta az Erdélyi Fiatalok irodalmi csoportosulás történetét, illetve Makkai Sándor Nem lehet! című vitairatát. /Sándor Boglárka Ágnes: Bemutatták a Tizenegyek hasonmáskötetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
lapozás: 1-2